Hazai oválablakos bogarak -> -1

Vannak autók, amik valahogy nem tudnak egy adott helyen leragadni, és kézről-kézre járnak állandóan. Az alábbi autó is, ha jól tudom nem egy embernél fordult meg, de sehol sem történt vele semmi. Egyikük sem olyan célzattal vásárolta valószínűleg, hogy másnap neki akar állni és rendbe hozni, így valahogy mindenkinél halasztódott a dolog. Aztán elkerült egy olyan valakihez, akinél minden esély megvolt, hogy egyszer újra úgy nézzen ki, mint 1953-ban a gyárból kigördülve. Jobb dolga lett volna, mint a wolfsburgi múzeumban. Minden porcikája eredeti lett volna, pénzt nem kímélve, a lehető legjobb minőségben, ahogy csak lehet. Úgy tűnt, hogy megmenekül és végre tényleg eljön az ideje neki is...

 

...aztán nem így alakult. Sok értelemben hasonlít ez az autó az enyémre, de mégis más, különlegesebb, a kora miatt is és a tető miatt is (még ha nem is évjárat azonos). Ismerve magam én is nagyon tudok lelkesedni egy bogár iránt, sokszor érzem, hogy ha nem szerzem meg, akkor vége a világnak. Más is így lehet vele. Aztán ha megvan, az ember lelke megnyugszik, s akkor derül ki, hogy talán nem is erre vágyott igazán. Akkor pedig meg az agyalás, hogy mi is legyen vele. Értelme talán nincs annak, hogy berakni a garázsba és tartogatni kelljen, hátha egyszer megjön a kedv hozzá, így ennek a bogárnak az esetében is a legjobb megoldás született meg. Olyan valakihez került, aki szintén pénzt és fáradtságot nem kímélve rendbe fogja tenni, ás úgy fog kinézni, ahogyan megérdemli. Ennek ára, hogy egy ovál bogárral kevesebb lett hazánkban...valamit-valamiért. Az autó helyét rögtön átvette egy másik, ami úgy néz ki, hogy nagyobb örömöt okoz és ez a lényeg, ezért is foglalkozik az ember ilyen autókkal...