2010. február 1., hétfő

Áll a project...

Ovál vétel előtt elgondolkodtam, hogy mi is lesz, ha majd sikerül egyet szerezni. Korábban már leírtam a szempontjaimat, ezért nem ismételném el. A lényeg, hogy egy felújítandó volt tervben. Megfigyeltem, hogy sokan úgy vágnak bele egy felújításba, hogy lényegében nincs meg a pénz a folyamatra, mert gondolják majd közben mindig lesz valamennyi. De mint tudjuk, ilyenkor mindig közbejön valami, így nem egy autó maradt már félkész állapotban évekig, s az addig ráköltött összeg is elvész, mert lehet elölről kezdeni az egészet. Ennek nem sok értelme van.


Én ezen okok miatt nem álltam neki atomajira szedni a kocsit és elkezdeni a felújítást. Sokkal kényesebb tárolni a kocsit, mikor ezer darabban van és sokkal hosszadalmasabb is lehet az egész. A felújításhoz pedig kellenek alkatérszek, olyanok, amiket be kell szerezni. Most ez van folyamatban. A karos index beszerzésével sokkal közelebb vagyok a végéhez, de még sok apró dolog van. Nem verseny ez, az ember nem feltétlenül azért vág bele egy felújításba, hogy az előre kitalált időpontra elkészüljön. Vettem egy ovált, hogy ne fussak ki az időből. Innentől kezdve már nagy gond nem lehet. Ki mit mond, nem érdekes. Van, akinek van X milliója éskét hónap alatt megcsináltatja, s van akinek meg nincs. De az egészen biztos, hogy el fog készülni pár éven belül teljesen. :)

És nem szabad elfelejtenem az én sárga csodámat sem. Két autóra költeni elég nehéz, valahogy egyikre sem jut elég figyelem és pénz. Ugyan vele minden rendben, de mint tudjuk egy restaurált autóra is van mit költeni.


Ő nem restaurált, tehát vannak hibák is rajta. Pár apróság itt is van, ami javításra szorul. Életem első és utolsó bogara is egyben. Még engem is túl fog élni, az biztos. Az eddigi 49 sem kottyant meg neki, még ennyi simán kilátásban van :)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése